Heppi börszdéj, Anya! :)

Kedves Külvilág!

Én csak növögetek, nődögélek, mocorgok kiatrtóan, anya meg közben öregszik. Ma, szülinapja alkalmából, én is felköszöntöttem, meg-meg rugdostam idebentről, hogy érezze, én is gondolok rá... :D

A friss és nagyobb hírek továbbra is váratnak magukra, jövő hét kedden megyünk anyával és apával 4D ultrahangra. Anya mér tűkön ül, hogy közelebbről láthasson és megleshesse azt a tündéri kis pofikámat is.

Anya, tudom, már nagyon vársz, de kitartás, már tényleg csak rövid idő és annyit szeretgethetsz, amennyi csak jólesik...addig is: nagyon boldog szülinapot kíván Neked idebentről a kicsi Pocaklakód! :D

Napról napra nagyobban

Kedves Kinti Kispajtások!

Ismét itt a kánikula, jómagam utolsó hetemet töltöm a 6. hónapban, az élet békés és nyugodalmas, ám annál mozgalmasabb odabent és persze a kedves szülőpalántáknak odakint is.

Két kicsiny, ámde annál fontosabb hírrel szolgálhatok a mai szép napsütéses napra:

1. Anya és apa a hétvégén megvették azt a babakocsinak elnevezett kis trükkös szerkezetet, amiben érkezésem után időm legnagyobb részét fogom tölteni. Nagyon szép és stabil kis szerkezet, és anya roppant boldog vele. :)

2. Rohamtempóban ismét növekedésnek indultam, avagy mondhatnám, hogy folyamatosan növekedem. Anya hasának eddig csak az alsó felét soroztam meg egy-egy jól irányzott kis rúgással, ám a napokban először érezte, hogy egyre feljebb jelennek meg és kopogtatnak az apró kezecskék és lábacskák. Tegnap este is, ahogy megsoroztam a pocakot, anya szinte érezte az apró kicsi lábamat odabent. Aztán gyorsan hívta apát is, hogy ő is tegye a pocakra a kezét, és én sem voltam rest, azonnal még egy jól irányzott rúgással röktem oda piciny tappancsomat a pocak oldalához, hogy apa is felderüljön. Aztán még egy kis esti torna is becsúszott, de apa keze és kedves hangja megnyugtatott és álomba szenderített.

Ennyi mára, kedves kispajtások, de hamarosan újabb hírekkel jelentkezünk!

Addig is sok puszi és pacsi odakint mindenkinek, Kicsitökmag :)

Füstjelek

Kedves Kintiek!

Békésen és nyugodalmasan, idebent mégis mozgalmasan telnek-múlnak a napok, így gondoltam, még ha nem is szolgálhatunk rendkívüli friss hírekkel, azért adunk néhány füstjelet magunkról.

Tökmag:

Az internetes becslések szerint olyan 27-28 cm magas és 400-450 g tömegű lehetek. Anyának dícséret, mert nagyoon gondosan és jól táplál, és vigyáz rám mindennap. Békésen növögetek, egyre nagyobb vagyok, most még kényelmesen mocorgok a házamban, de még egy pár hét, aztán már elkezd majd egyre szűkösebbé válni, de most még élvezem a nagy teret és annyit tornázom, amennyi csak kifér rajtam. Már előszeretettel hallgatózom, amikor ezek zenét hallgatnak vagy moziba visznek, erős rúgásokkal jelzem tetszésemet avagy nemtetszésemet. A múltkor is elvittek moziba az Ice Age III-ra és képzeljétek nem adtak szemüveget. Hát hogy lásson így az ember 3D-ben. Kicis Tökmagnak maradt hát csak a szinkron hallgatása... :)

Idekint már mindenki nagyon szeret és majdhogynem sorban állnak, csak hogy mindenki érezhesse bajnok mozdulataimat. Napközben a kollegínák, este pedig apa van soron, hogy jól megsorozzam most még csak kintről a kezeit. Hála istennek most egy pár hétig semmilyen doktor bácsi vagy néni nem piszkál, majd valamikor az elkövetkezendő 3-4 hétben visznek ezek a szülőféleségek újra dokibácsihoz, hogy 4D-ben is megvizslassák gyönöyrű és bajnoki vonásaimat és mozdulataimat. :)

Anya:

Anya remekül van még mindig, köszöni szépen. A nagy meleget már nehezen viseli, de a napokban örömmel konstatálta a pár fokkal hűvösebb időt. Étvágya már nem olyan farkas, mint az első hónapokban, de azért még sok-sok odafigyeléssel táplál engem. Most is rengeteget aludna, még kényelmes a mozgás és az alvási pozitúrák, de már nem olyan egyszer mindig megtalálni a legjobb helyzetet. Még egy pár hétig talán nyugalom van ilyen szempontból. A pocak gyönyörűen növekszik, apa és a kollégák legnagyobb örömére. Minden napra jut egy-két kiváncsi érdeklődő, aki agyonszeretgeti a pocakot. :) Persze időnként mindig jut egy-egy kedves, a kollégák által kreált becenév is nekünk, most épp a "Pufifánk" van porondon (copyright Borika/Multeam) :). Egyes ruhadarabok kezdik felmondani a szolgálatot, már nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk magunkat belepréselni.

Olyan buzgalommal vár engem az anyukám és olyan szeretettel, hogy már tervezgeti a kicsi kedves szobám dekorációját, amitúl majd még otthonosabban érzem ott magam. Amikor csak ideje engedi, ezzel foglaltoskodik, no meg persze apának készítget vacsorát, hogy ő is nagyra nőjjön és bírja majd a strapát, amikor megérkezem és azt szeretném majd, hogy csak velem foglalkozzon az én apukám. :)

Apa:

Apa is jól van, ő már nem gyarapodik és nő velünk, de egyre jobban megszokja anya nagy pocakját, ami persze egyre nagyobb és még most is sokat szeretget minket. Már lassan az ő hangját is megismerem, mert ha pocakközelben van és odateszi a kezét, akkor igyekszem mindig nagy rúgásokkal jelezni, hogy örülök neki és várom már hogy kint legyek és nagyokat meséljen nekem, s nagyokat szunyózzunk együtt. :)

Ennyi füstjel jutott mostanra kicsi családunkról. pár hét múlva ismét jelentkezünk a friss hírekkel, addig is gyarapodunk, növögetünk és sok puszit és pacsit küldök mindenkinek idebentről, a világ legjobb helyéről, Anyapocakból! :)