Sok-sok élménnyel a hátunk mögött, megjárva Bulgáriát, újra itthon üdvözlet mindenkinek!
Hipp-hopp eltelt ez az egy hét, sok-sok napsütéssel, pihenéssel. Rengeteget úsztunk, napoztunk, jó nagyokat pihentünk és ettünk finomakat, nomeg persze anyával végigtáncoltunk egy igazán kellemesen telt esküvőt.
Anya és apa megélte első házassági évfordulójukat június 17-én, amit jómagam azzal koronáztam meg, hogy ezen a napon jelentkeztem be először anya hasában, két erőteljes kis kopogtatással. Nagy volt ám az öröm, anya majd kibújt a bőréből, úgy várta ezt a pillanatot. Azóta is mindennap jelzem neki egyszer-kétszer legalább: ITT VAGYOK! :)
Napról napra egyre növekszem, jót tett a sok napocska, úszás, a jó kis tengeri levegő és a sok finom és egészséges bolgár étel. Fura népek, mondhatom, de egészen jól főznek.
Ma, június 20-án vagyok éppen félidős, azaz 20 hetes. Még éppen 20 hét, és már kint is vagyok és alig várom, hogy megismerjem az itteni kinti világot és azt a két drága embert, aki mindennél jobban szeret engem már most is: Apát és Anyát. Addig is anyát kitartóan rugdosom, hogy mindig érezze, itt vagyok ám, és már nem kell sokat várni és már apával is tudok majd így kommunikálni.
Ízelítőül néhány kép a csodás és pihentető utazásról, no meg persze a növekvő pocakról.
...nem utolsó sorban, már csk kettőt kell aludni és ismét új sztárfotókkal szolgálhatunk szerény személyemről, s meglátjuk, ha olyan kedvem lesz, még talán azt is megmutatom, kisfiúnak vagy kislánynak örülhet-e majd apa és anya 20 hét múlva....
Sok puszi és nagy pacsik addig is mindenkinek, kicsi Tökmag :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése