Kire ütött ez a gyerek...

Kedves Kispajtások!

Senki ne aggódjon, nem felejtettelek el Benneteket, csupán vártunk az újabb hírekre.
Nagyon szépen növövgetek, bizony, mostanra már a 26. hetemet taposom, kb. 30-32 cm-rel és kb. 800 g tömeggel. Mozgékonyságom változó: vannak napok, amikor anya egyetlen porcikáját sem kímélve, jobbról balról keményen sorozom odabentről és minden egyes percben a tudtára adom, hogy igencsak életerős és mozgékony fiatal sportember vagyok. :) Néha pedig napokig csak néha fordulok jobb oldalamról a balra. Ő leginkább azt szereti, amikor jó mozgékony napokat élünk át, s legkevésbé, amikor ahólyagját taposom. De én már csak ilyne kis huncut vagyok.

De nem is szaporítom tovább a szót...július 28-án eljött a várva várt nap, amikor anya és apa 4D ultrahangra indult velem. Egy óra vizsgálat, amikor is a doktor bácsi kitartóan küzdött, hogy drága szerető és kiváncsi szüleim megláthassák minden kis tagomat, vonásomat és azt a jóképű kis pofikámat. Persze lévén nem vagyok egy könnyű eset, így bizony jó sokat kellett szegény doktor bácsinak küzdenie, mire bármit is láttak belőlem szegény kiváncsi szüleim. Arccal befelé fordultam és akezecskéimet is folyamatosan az arcom előtt tartottam. Nem hiába, nem szeretek szerepelni, szégyenlős voltam. Azért egy-két mozzanatot sikerült elkapniuk, s nagy tapsikolás és újjongás, szívrepesés közepette örültek a kedves szülőpalánták.

Sajnos annyira nehezen kivehetően sikerült csak az ultrahang, hogy képet nem is sikerült rólam készíteni, csak az ultrahangot rögzítettük, amit még nem sikerült a kedves szüleimnek megvágni, de a teljes anyag megtekinthető az ftp.monostori.net ftp címen (felhasználónév: 4D, jelszó: ultrahang).

Most futunk is, anyának dolgoznia kell (végső visszaszámlálás, már csak 2 hónap, s utána már otthon pihen és várja érkezésemet), de ígérem, ismét jelentkezni fogunk az új hírekkel.

Nagyon sok puszi és pacsi mindenkinek odakint, és ne felejtsétek, már csak 3 hónap és 4 nap és megérkezem!

Puszi, PocakMarci :)