Kedves Kispajtások odakint!
Ismét bejelentkezünk, új hírekkel szolgálhatunk Nektek.
Tegnap vitt anya engem ismét a doktor bácsihoz ultrahangra, ahol tüzetesen megvizsgálták minden apró és nagyobb szervemet. Boldogan és büszkén jelentheti ki az én kedves anyukám, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van. A kicsi szívem úgy zakatolt, akár a legjobb gőzös, ami valaha létezett. Megvan mind a két kezem, lábacskám - azok a híres kis tappancsok, amikkel úgy tudom kifele tolni anya pocakját éjjel és nappal egyaránt - , az okos buksim, a kis zakatoló szívem, és minden egyéb belső és külső szervem.
A doktor bácsi szerint immmár 1800 grammot nyomok, amivel elnagyoplt becslések alapján talán mondhatjuk, hogy kb. 3,5 kg születési tömeggel várhatnak édes szüleim, hogy megszületek. Anya ennek nagyon-nagyon örül, mert lesznek helyes kis hurkáim, bár meglehet, nehéz lesz majd kinyomni, de üsse kő, egy ilyen szép kis baba mint én még ezt is megérem... :D
Természetesen készült ismét sztráfotó is, ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja. Az egyiken jobb oldalt a kis buksim létható, a másikon pedig ismét mi más lenne látható, mint a bizonyíték, hogy kisfiú vagyok... :D
Anya nagyon-nagyon boldog volt, hogy ismét láthatott engem és hallotta azt az erős kicsi szívemet, hogy zakatol és napról napra egyre jobban várja a pillanatot, amikor kibújok, s végre magához ölelhet és megpuszilgathatja azokat az élénk kis tappancsaimat. Apáról nem is beszélve, akit tegnap - miközben odahajolt anya pocakjához és mondott nekem pár kedves szót, jól orrba soroztam a kis tappancsaimmal. :D
Így élünk hát mi hármacskán, s most még ugyan elválaszt minket egy pocak, de már csak 9 hét, s a legnagyobb örömmel és buzgalommal, no meg persze két vidám, fürge kis tappanccsal vetem bele magam, hogy felfedezzem e különleges és sok-sok izgalmat rejtő világot ... :D
Sok puszi és pacsi Nektek odakint, Pocaklakó Kistappancs :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése