A szorgos nagyszülők... :)

Kedves mindenki a külvilágban! Ismét jelentkezünk. Épen és egészségesen, hála istennek a mostani szeszélyes időjárást én a legkevésbé sem érzem.

A hétvégét mamával és papával töltöttük Veszprémben. Csudijó volt, ha anya jól érzi magát, akkor én is. Nyugalom, béke és biztonság. Ezek az érzések mindig, ha hazamegy. Így én is remekül voltam, bár apa eléggé hiányzott nekünk. No de mi is neki... :))))

Mama és papa egész hétvégén szorgoskodtak. Mama nekilátott kismamaruhákat varrni anyának, amibe jól beleférek majd én is, ha már csudanagyra nőttem. Hihetetlen gyorsasággal és ügyességgel haladt és már készen is van jópár ruhadarab, amibe anya is és én is jól és kényelmesen elférünk. Papa pedig segített minden másban, hogy szépen és gyorsan haladjunk. Csuda drágák és kedvesek, jó sorom lesz, ha kibújtam, anya és apa vigyáznak rám, mama és papa pedig csudára fog szeretni és jókat mókázunk majd együtt. :)

Azért Bence babánál is tettünk egy kis látogatást, ő lesz a legjobb unokatesó, már álldogál, mire én döntögetem majd a ház falát anya pocakjában, addigra ő már talán szalad is. :)

Anya továbbra is jól táplál nem panaszkodom, de az ő legnagyobb örömére, nem is hízik olyan ütemben, mint amilyen jó étvággyal falatozik...egyenlőre....bízunk benne, hogy ez így is marad, mert aztán mama varrhatja az újabb Tökmag-lak-takarókat... :)

Ennyi rövidke hír jutott mára, anya már tűkön ül, hogy beszámolhasson arról, hogy mocorgok, s ha éppen olyan kedvem lesz, talán már a jövő hét hétfőn megmutatom nekik, vajon kisfiú vagyok-e vagy kislány....

Puszi a külvilágnak innen a benti jóvilágból,

Kicsi Tökmag :)